Csoda!

Ha valaki azt mondja nekem, hogy csodálatos dologban lesz részem miközben dolgozom és mások bajával, gondjával foglalkozom, azt mondom neki egye meg a kalapját és később mikor az ürítésre kerül sor maradjon benne sokáig!

Csoda az, ha valaki veled tölti a napját aki az életed minden percében veled van és minden rezdülését, tekintetét úgy olvasom mint egy könyvet?

Csoda az, ha ketten ültök egy napos délután egymás mellett és lopott tekintetek, titkos érintések követik egymást?

Csoda az, ha szárnyal a lelkem miközben vele beszélgetek, vagy ha csak hallgatja azt amit mondok?

Csoda az, ha beleborzongok a tudatba, hogy nem fogok találkozni vele egy napig?

Csoda az, ha olvas mellettem és én mint egy bájos ó divatú hölgyet képzelem el, aki egy kávéházban az épp most elfogyasztott péksütemény után az újság után nyúl és elegánsan fellapozza azt?

Csoda az, hogy az egész lénye szebbé teszi mindazt a szörnyűséget, amit az élet elém tálalt?

Csoda számotokra a csoda?

Csoda a szerelem?

Csoda a szeretet?

Csoda az élet?

Igen ez mind csoda!

De a legnagyobb csoda az, hogy nekem van egy csodám!